Tehénné váló birkák, és egy erőd, ami csak magyar néven viselheti ezt a titulust.
Nomeg sziklák, partok, sirályok, és tenger ameddig a szem ellát...
Reggel időben keltem, bár ismét kérlelt az ágy, édes hívogató hangon, hogy maradjak még néhány órácskát, de erős maradtam és kitápászkodtam belőle...
Reggeli közben megterveztük a napot, s úgy döntöttünk, hogy Kinsale felé vesszük az irányt, ismét tengerpart miatt, meg Ditte barátait is ott tudjuk elérni ma. Így hát, mikor Medve visszatért az orvostól, majd bocsával kis bevásárlást tettek még, hát indultunk is mi négyen: a két kicsilány, anyukájuk és én, kirándulni. A készülődés igen látványos rituáléból állt, hisz a konyhaajtó elé kerültek egy toronyba a nélkülözhetetlen holmik, majd mikor már akkora volt a kupac, hogy jóformán nem lehetett kilátni az udvarra, Ditte késznek nyilvánította azt, és kezdte az autót teletömni velük. Nos, ez szerencsére eleve vereségre ítélt próbálkozás volt, tekintve az autó méretét, tehát a halom viszonylag gyorsan szőrén-szálán eltűnt az útból úgy, hogy még nyoma sem maradt.
Első állomásunk ma a Charles Fort volt, ahol megtanultam ösvényt járni. Ditte pedig ahogy ment előttem, minden utamba eső követ igyekezett leterelni a keskeny sávból, ahová várhatóan teszem majd a lábam. Dícséretes, ám elég vicces próbálkozás volt, tekintve a környezetet. Lelkes egy lyány ez a hölgyemény!
Majd Kinsale felé vettük az irányt. A két törpe nyugisan aludt a helyén, így gyönyörködhettem a tájban, míg odaértünk. (Igazából már nem emléxem, hogy mennyi ideig tartott az út, de ezt a "gyönyörködést" bármelyik autókázáshoz beírhatnám, mert oloyan környezet, amiről nekem persze mindig a mesék jutnak eszembe.)
Az út mellett itt is meg amott is rengeteg helyen láttam (hehe... még látOK is -mihez képest, de- sokáig) teheneket. Mondtam a házigazdámnak, hogy ez nem ér, ez alapvetően ellentétben áll az én előzetesen Írországról alkotott képemmel, amiben ugye, nem tehenek, hanem birkák vannak, de mindenhol, minden mennyiségben. Nos, ehhez képest meg, amióta itt vagyok, barit még egyetlen árva darabot sem láttam, ezt tehát megvitattuk. Ditte válasza erre, hogy ezen a vidéken, mármint idelenn délen (hehe..) annyira kövér legelők vannak, annyira dús, zöld, tápanyagban gazdag a fű, hogy a birkák ezt legelvén tehenek lesznek. Északabbra, ahol már meg kell dolgozni a napi betevőért (é.: a napi energia adagért) hisz a lelegelhető fű igencsak szegény rokon az e vidéken lévőhöz képest, hát, a jószág nem bír nagyobbra nőni, maszkimum birkává képes fejlődni. Hiába, na. Bijológus a lelkem, lehet ezzel innentől vitatkozni??
Visszatérve Kinsale-hez. A legfontosabb, amit szeretnék megjegyezni, az az, hogy találtam egy falatnyi ékszerüzletet, meg ilyen ajándák, dísz bigyókás kisboltot, ahová szerettem volna betérni, ám a kirakat felülete nagyobb volt, mint maga a boltocska egész területe, s benn volt már vagy három vásárló plusz a bótos néni, tehát én meg sem kíséreltem, hogy bejussak. Így kénytelen voltam beérni a látképpel.
Nem jártam rosszul. Kis ízelítő:
Tovább, James Fort.
Egy kis partszakasz, viszonylag zárt stranddal, már nem körül kerített, hanem sziklák közé ékelődött homokos part.
Ott pedig a nedves homokon való járást gyakorolhattam. Sikerrel. (Naná, hát itt vagyok! Hehe...)
Összeismerkedtem újabb barátokkal, Nauval, anyukájával és férjével, nomeg férja tesójával. (Nau fog megmasszírozni holnap.)
Károly erőd (mely ha "erőd", és nem "fort", akkor "Károly" és nem "Charles; vaslogika, ugye?) a James Fort felől nézve.
Nau anyuka, Nau, Ditte és kisebbik csemetéje, kinek neve DorkaZoé, a parton, ami kicsiny, ám védett
És az ösvény, ahol homokfutni tanultam. (Hányszor mondjam még, hogy nem röhögni!?)
Indultunk tovább, cél: Old Head.
Amiből én azonnal levontam a számomra egyetlen logikus következtetést, miszerint ez valami meglett korú bátyó emlékére elnevezett hely lehet, ahol is valamikor rég, a történelmi idők hajnalán esett valami regébe, mondába illő történés az említett apóval, speciálisan a fejével. Na, hát ehhez képest, ebben a konstellációban itt, a "head" szirtfokot jelent, mint azt volt szerencsém megtudni, tehát az egész öreg bátyós teóriám beledőlt önnön dugájába...
Már fáradt vagyok, úgyhogy csak néhány képet teszek fel, de remélem, hogy lesz majd erőm valamikor, hogy a krónikát is lejegyezzem arről a napról, illetve a fennmaradó órákról, mert nagyon jó volt. De mindegyik itt tgöltött napomról elmondhatom ezt. Akkor egy.két kép, a nem fejről, hanem szirtfokról:
Hiába hajós Apu, valahogy a sirályok hangja nem ilyen átható emlékeimben, mint amit itt tapasztaltam. Lehet, hogy azért, mert itt nincs mögötte hajómotor zaja.
Szép. Ugye?
Hangamező.
Ez jutott eszembe:
Guillaume Apollinaire: Búcsú
Letéptem azt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz halott
E földön többé sose látlak
Ó idő szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod
/fordította: Vas István/
(Nem röhögni, naná, tudom, mindenkinek ez jut eszébe, de akkor sem röhögni!)
Ezen a képen látható az Old Head Golf Club bejárata, ahová idő hiányában most nem tértünk be, pedig potom 300 és 500 euro között élvezhettük volna ezt a minden tekintetben üdítő játékot. (18 lyukas az olcsó és 36 a drága, és még szállást is kaphatsz ezen felül további mondjuk 1000 euroért. Nos, azt sem kértünk. Hehe...)
Egy kép az egész félszigetről (hehe... ahogy leírtam, de viccesnek tűnik, pedig nem is az: egész félsziget...)
Nem tudok piros ikszet tenni oda, ahol álltunk, Ditte azt mondja, hogy abból mindenki tudni fogja a tutit, ha úgy írom le, hogy a nyakrész (innen nézve) bal oldalánál voltunk. Nos, érthető?
Ehun e a bizonyíték áldozatos kavics szedegető munkámra. Ha ezért pótdíjat kell fizetnem a repülőn, megbánja minden boldog kavics-tulajdonos!
Újabb bizonyíték, most éppen arra, hogy itt bizony élnek -az emberen kívül még más- élőlények.
Javában dübörög az ír nyár! (Ez sem volt kis kihívás futóművemnek!)
4. nap
6 hozzászólás eddig
2. | 2008-07-28 17:25:23
Kedves
Lyányom! A néni nem tud "csak úgy" üldögélni a tenger/óceán partyáján,
mert általában ott semmi civilizációs huncuccság de nincsen ám, olyasmi
nélkül pedig fennáll a veszély, hogy amint egyszer leül a néni, bizon
mondom Néked onnan többé nem áll fel! Hehe...
A gyerekek babakocsija meg már mégse az én filigrán testalkatomhoz van méretezve, tehát azzal sem kísérletezem.
De csinálok Néked ülősnénis képet, ha azon múlik lelked boldogsága!!! :)
Örülsz?
3. | 2008-07-28 17:28:02
Az utolsó képen igen csinos sziklák vannak, ahol a néni is elüldögélhet(ha tovább nem egy fénykép ideéig). Nem ezen múlik, de örülnék neki. :))
5. | 2008-07-28 18:43:19
KirÁlyi dolgod van, Talema, irigykedünk, innen Pestről!:)
és masszír is lesz, szuper!:)
Szép... zöld... sirályok vijjognak és nekem nem jutott eszembe ez a vers.
(Kérek egy olyan képet, ahol a néni ül a tenger/óceán parton és élvezi az ezerrel dübörgő ír nyarat. :) )