Fazék hazaindul, ez a nap legfontosabb eseménye.
Aztán túra az Old Head-hez.
Hajnali 5:46-kor szólt a telefonom, csakhogy nem volt átcsinálva az esze nekije az ír időhöz, tehát még igazándiból iccaka volt, de az már erőst kukorékolt, nehogy lekéssük az indulást.
Felöltöztem és ott billegtem az ágy szélén, néha-néha elaludva ültömben míg vártam, hogy valaki végre engedélyezze a felkelést, szerencsére jött Ditte, így megmentett a totális ágyról való leborulástól.
Gyors reggeli, majd indulás Corkba, a buszpályaudvarra, ahonnan ment Fazék Dublinba, ahol is délután indult a gépe haza, Budapestre.
Mikor ezen kötelességen túljutottunk, elautóztunk az Old Head-hez, ahol már tavaly egyszer voltam.
Gyönyörű hely, de most annyira fújt a szél, hogy nem mertem kiállni a szirt szélére, de még így is elképesztő:
Aztán következett Kinsale, ahol is a vásárban -Farmer's Market- vettünk málnát, szamócát, sajtot és olajbogyót (amit én utálok, de Ditte szereti, na) meg ugyanannál a standnál -egy igen készséges farmernél, ki megkóstoltatta velünk a választék nagyrészét- vettünk igen tetszetős paradicsomsalátát is.
És ültem a vásárban egy padon, egy asztalka mellett, ahol egy néni árulta a portékéját (gyanítom én vagyok az idősebb kettőnk közül, de mégiscsak ő az, aki finomságokat készít és árul, tehát ő a néni...), muffinok, leöntve színes mázakkal, kicsiny piték, tészták, ilyesmi, úgyhogy kötelességemnek éreztem venni valamit nála, hiszen senki sem állt meg a standja előtt. Így két sajtos pitével és egy bogyós muffinnal gazdagabban indulhattunk tovább.
(Itt már megettük őket, és jelentem, nagyon finomak voltak.)
Majd még egy könnyűt sétáltunk abban a mesebeli városkában, aztán ideje volt visszaindulni ide, Killeagh-ba.
Aztán persze aludtam egyet, azóta meg itt ülök és csinálom a nyugodalmas semmit. Holnapra már terveztünk valamit, de én naná, hogy nem emlékszem a részletekre, elég ha Ditte tudja, ugyebár. Hehe...
