Péntek, egy gyakorlatilag alvás nélkül töltött éjszaka után, kicsit arrébb a térképen.
Apály, séta, Krisztáék, telekméret.
Úgy terveztük, hogy pihenéssel töltjük a napot, ezért nem fixáltunk le semmit, csak egy barátnő meglátogatását.
Odafelé kitárgyalhattuk az apály mibenlétét, s annak kézzelfogható, vagyis méterben számolható bizonyítékát a part mentén.
Majd betértünk Krisztáékhoz, ahol éppen szunyókaidő lévén a csöppséggel nem, de az anyukáéval összeismerkedhettünk, majd bandukoltunk tovább. Visszatérve már este volt, így vacsora, majd töpörtyűk ágyba tevése után én is a szobámba tértem, de lévén ez az első este, hát Ditte majd Fazék is (egy kerti sazékre szorulva) csatlakozott hozzám, s szerencsére hoztak némi alkoholt is. Így hármasban összefoglalhattuk a nap eseményeit, majd mikor Fazék magunkra hagyott minket, onnan átalakult a beszélgetés valami olyasmivá, amit a legjobban Bridget Jones emlékezetes borozós, zenehallgatós, pizsis-nyuszipapucsos, borospalackba-éneklős jelenete írhat le talán, annál is inkább, hiszen én már hajmosás után voltam, vagyis fejemen egy nagyon csinos kék törülközővel trónoltam az ágyban.
Íme:
